8. Ha van nyelvi érettségim, akkor az olyan, mint egy nyelvvizsga?

Annak ellenére, hogy egyértelmű a törekvés, hogy a nyelvi érettségi minél jobban hasonlítson a nyelvvizsgára (pl. a szintjelölés követi a Közös Európai Rerenciakeret szintjeit), sok a kettő között a különbség.

Elsősorban az, hogy pl. Szlovákiában a nyelvi érettségi akkor „van meg”, ha azt az érettségiző 33%-ra teljesíti, a nemzetközi nyelvvizsgák esetében viszont ez a határ 60%. Az is alapvető különbség, hogy az érettségi teljesítmény egy bizonyítványban, további érettségi tantárgyak teljesítményeivel együtt, az ország hivatalos nyelvén szerepel, a nyelvvizsga-bizonyítvány (elsősorban a nemzetköziek) viszont egy különálló, leggyakrabban a vizsga nyelvén kiállított, így a világ bármely pontján érthető dokumentum.

9. Mit jelent az, hogy egy vizsga nemzetközi?

Elsősorban azt jelenti, hogy a vizsgabizonyítvány a világ bármely pontján értelmezhető, és − elsősorban a Közös Európai Referenciakeretnek köszönhetően − egyértelműen kitűnik belőle, hogy a vizsgázó nyelvi képességei mennyire mélyek.

Másfelől a nem nemzetközi, hanem „hazai” nyelvvizsgák, pl. Magyarországon az Origó nyelvvizsga, avagy a „híres-hírhedt” Rigó utcai, ill. Szlovákiában a Štátna jazykova skúška kétnyelvűek, tehát egy közvetítő nyelv segítségével (magyar, szlovák) is tesztelik a tudást. Pl. a feladatmeghatrozások nem a tesztelt nyelven szerepelnek, ill. fordítási feladat is szerepel a vizsgán. A nemzetközi, egynyelvű nyelvvizsgák az összes vizsgafeladatban kizárólag a vizsga nyelvét használják.

10. Hogyan válthatom ki az érettségit nyelvvizsgával?

Sajnos ezt a lehetőséget visszavonták, már nem váltható ki az érettségi nyelvvizsgával.

11. Magyarországra készülök egyetemre. Mennyi plusz pontot kapok a megszerzett nyelvvizsgákért?

A felvételi rendszer szinte évente módosul, ezzel együtt néhány éve már az alábbi táblazat szerint számítják a felvételi eljárásban adható plusz pontokat. Az esetleges változtatásokról érdemes minden felvételi időszakban a www.felvi.hu honlapon tájékozódni.

12. Mi a különbség a vizsgatréning és a vizsgafelkészítő között?

A vizsgatréning rövid, legfeljebb 20 órás (gyakran akár kevesebb) felkészülést takar, amelyen a nyelvi készségek szintjét nem lehet nagyon megemelni. Általában a vizsgára jelentkezés határideje után érdemes egy ilyenre sort keríteni, mert a vizsgahelyzetre, vizsgafeladatokra való ráhangolódás jelentősen, 10-20 százalékkal is megemelni a vizsgateljesítményt.

 Ugyanennyire akár le is ronthatja (erre is láttunk példát bőven) az amúgy megfelelő nyelvi képességeket a tény, hogy valaki az utcáról besétálva, minden előzetes felkészülés vagy tájékozódás nélkül szeretne vizsgát tenni. Ez adott esetben azt is jelentheti, hogy a nyelvvizsga nem sikerül csupán azért, mert a vizsgázó nem tudja pontosan, mi is fog a vizsga alkalmával történni.

A vizsgafelkészítő hosszabb, fél vagy egy éven keresztüli felkészülést jelent, amely keretein belül az egyes tesztelt készségeket általánosan és célzottan is fejlesztjük , ill. bővítjük a szókincset. A hozzánk jelentkezőknek szintfelmérés után javasoljuk az ilyen tanfolyamon való részvételt.

Szakképző és Felnőttképzési Intézet

Elérhetőségeink: 

Levelezési cím:
Stavbárov 8/8
Komárno 945 01
Slovensko
 
Ügyfélfogadás:
Ipari Szakközépiskola,
1. emelet, 109-es iroda
Petőfiho 2, Komárno 945 01
Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8–15:30 ó.
  
Mobilszám:
00421 907 483 019
(Személyes találkozás előzetes egyeztetés alapján)
 

Kapcsolattartók