4. Nagyon sokféle nyelvvizsga létezik. Mi alapján válasszak?

A magyarországi felsőoktatási rendszer nyelvvizsga-követelményei miatt külön hivatal foglalkozik azzal, hogy mely nyelvvizsgákat ismerik el az országban. A www.nyak.hu honlap mindig aktuális képet ad arról, hogy melyik nyelvvizsgát milyen körülmények között fogadják el Magyarországon. Ez a lista azokat a nyelvvizsgákat és vizsganyelveket tartalmazza, amelyeket, ha Magyarországon tesz le a vizsgázó, akkor mindenféle kiegészítés nélkül elfogadnak. Valamennyi külföldön letett vizsgát honosíttatni kell, valamint azokat is, amelyek a következő listán szerepelnek (függetlenül attól, hogy Magyarországon vagy külföldön szerzi-e őket a vizsgázó). Fontos, hogy az eddigiek csakis a magyarországi oktatási rendszerben követelt nyelvvizsgák elfogadottságát jelzik.

Minden más esetben (munkavállalás, nem magyarországi tanulmányok folytatása stb.) az adott intézmény, akivel „dolgunk lesz”, meghatározhatja, hogy pontosan milyen nyelvvizsgát vagy nyelvvizsgákat kér, illetve fogad el.

5. Mi a honosítás, és mikor van rá szükség?

A nyelvvizsgákkal kapcsolatban ezzel a fogalommal elsősorban az találkozik, aki nem Magyarország területén tesz le egy nyelvvizsgát, vagy olyan nyelvvizsgával szeretné bizonyítani a nyelvtudását a magyarországi oktatási rendszerben, amely ezen a listán szerepel.

A honosítási eljárás során a vizsgázó egy kérvény kitöltése, a vizsgabizonyítvány másolatának csatolása, valamint az eljárás díjának befizetése után magyar nyelvű határozatot kap arról, hogy az általa letett pl. francia B2-es szintű nyelvvizsga valóban B2-es szintű francia nyelvvizsgának felel meg. Erre elvileg azért van szükség, mert a nemzetközi vizsgabizonyítványok a vizsga nyelvén vannak kiállítva, de az eljárás maga a Közös Európai Referenciakeret bevezetése és széleskörű alkalmazása óta akár feleslegesnek is tűnhet.

Nyelviskolánk a nálunk vizsgázók honosítási eljárásának ügyintézését ingyen elvállalja, a sikeresen vizsgázóknak csupán a honosítási eljárás díját kell befizetni.

6. Mennyibe kerül a honosítás, és mennyi időbe telik, míg készhez kapja a vizsgázó?

A honosítás díja 10.000 forint. A honosítási eljárásra a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központnak 21 nap áll a rendelkezésére.

7. Mi a Közös Európai Referenciakeret, és mit jelent az, hogy B1, B2 vagy C1?

Bővebben, de mégis érthetően itt található leírás.

A betűvel és számmal jelölt szintek közül a leggyakrabban emlegetett a B2-es szint, amely köznyelven középszintű nyelvtudást feltételez. Valamennyi nemzetközi nyelvvizsga és néhány éve az idegen nyelvi érettségik is ilyen jelölést kaptak, elsősorban azért, hogy a rengeteg nyelvvizsga összehasonlítható legyen. A szintek rövid leírása a Goethe nyelvvizsgák alatt olvasható.

Nyelvkönyvek, elsősorban kurzuskönyvek vásárlásánál a címükben, alcímben  vagy a könyv hátulján gyakran megtalálható, hogy az adott könyv milyen szintű nyelvtudással rendelkezőknek ajánlott, és hogy elvileg a könyv befejezése után hova fejlődhet a nyelvtan, pl. B1-ről B2-re.

8. Ha van nyelvi érettségim, akkor az olyan, mint egy nyelvvizsga?

Annak ellenére, hogy egyértelmű a törekvés, hogy a nyelvi érettségi minél jobban hasonlítson a nyelvvizsgára (pl. a szintjelölés követi a Közös Európai Rerenciakeret szintjeit), sok a kettő között a különbség.

Elsősorban az, hogy pl. Szlovákiában a nyelvi érettségi akkor „van meg”, ha azt az érettségiző 33%-ra teljesíti, a nemzetközi nyelvvizsgák esetében viszont ez a határ 60%. Az is alapvető különbség, hogy az érettségi teljesítmény egy bizonyítványban, további érettségi tantárgyak teljesítményeivel együtt, az ország hivatalos nyelvén szerepel, a nyelvvizsga-bizonyítvány (elsősorban a nemzetköziek) viszont egy különálló, leggyakrabban a vizsga nyelvén kiállított, így a világ bármely pontján érthető dokumentum.